Lazzarin kávé blog

A kávéról sokan sokfélét tudni vélnek. Számtalan cikk és tanulmány látott napvilágot, hol pozitív, hol negatív végkövetkeztetésekkel. Azt azonban senki nem vonja kétségbe, hogy napjaink leggyakrabban fogyasztott élvezeti cikkei közé tartozik. Egyes kutatások szerint a kávé meghosszabbíthatja az életet, bár természetesen önmagában ez nem elegendő a leélt napok számának megnövekedéséhez, ugyanis alapvető elvárás az egészséges életmód gyakorlása is. Ráadásul az sem mindegy hogyan főzzük a kávét, mennyi koffeinnel dúsítjuk és mit eszünk hozzá.

A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa (قهوة) szó ¨C amelyből a mi kávé szavunk ered ¨C, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra (a fekete leves sohasem jelentett fekete kávét). A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.

Egy legenda szerint a kávészemek élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínüleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.

A kávészemek pörkölése után a kávét különböző módon lehet elkészíteni. Eltérések lehetnek a kávé¨Cvíz arányban éppúgy, mint a különböző ízesítőszerek használatában. A magyarországi kávékészítési és fogyasztási szokásokat vizsgálva több dolgot kell szemügyre vennünk. Először is figyelembe kell venni a már megismert - történelmi okokkal magyarázható - kávékultúrális befolyásokat. Keletről a török-, nyugatról a bécsi-, délről az olasz ízlésvilágok, kávéitalok és technológiák jutottak el hazánkba.

A Kárpát-medencében a mai napig a legelterjedtebb kávéfőző az ún. „kotyogó” , amelyben a víz alulra kerül, s fölé egy szűrőbe töltik a kávét. A forró víz szinte átpréselődik a kávérétegen, s kioldja az őrölt kávéból a hatóanyagokat és az aromákat, majd a felső részből a kész kávét ki lehet önteni. 

Eszpresszókávéról (röviden: presszókávé) akkor beszélünk, ha a 88-92 °C-os vizet 9 atmoszféra nyomással préseli át az erre alkalmas gép, a mintegy 7 g őrölt kávéból készült, tömörített “pogácsán”, 20-30 másodperc alatt. Az eredmény 25-35 ml főzet. 

A kávé legismertebb hatóanyaga a koffein néven ismert alkaloid. Koffeint a kávén kívül kis mértékben tartalmaz a tea, a kóladió és a kakaó is. A koffein fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben levő ereket, vizelethajtó.